Öt nap és a télből beestünk a nyárba. Látszik, hogy tavaszi lány vagyok, de ez az az idő, amit egész évben elviselnék. Imádom a havat, a szánkózást, a nyári kánikulát a Dunán, de ilyen időben élek igazán. Lehet haladni, dolgozni, öröm minden napsugár, éled a természet. Szép az élet Óbányán, na!
Jön a tavasz... de olyan lassan és olyan bolond, szeles napokkal, hogy az valami... de nincs mit tenni, haladni kell, majd ha már végleg átfagyott az ember, akkor iszkiri haza. Azért sikerült lepácolni a födémdeszkák harmadát, egy jó kis ablakkaparó pengével megkezdeni az ablakok tisztítását és kitűzni a leendő süllyesztett tűzrakót.Most már jöhetne az igazi jó idő...
Lassan jön a tavasz, beindulnak a kerti munkák. Bár Óbányán 2 hetes késében vannak a növények mindig, azért muszáj szépen lassan elkezdeni az előkészületeket. Azért vannak apró, de igen kedves kötelességeink Óbányán kívül is. Pici, másfél éves unokahúgom a szülők szombati elfoglaltsága miatt gyakran vendégeskedik nálunk az utóbbi időben (igaziból a mamánál, de mi nem maradhatunk a buliból!). Úgyhogy, nincs mese, össze kell kötni a kellemeset a hasznossal. Így aztán Anna kapott egy nyuszimotort, amivel szabadon gyakorlatozhatott a falusi utcákon.
