vagy legalábbis megpróbáljuk elnyomni egy igazán mutatós kis kavicsszegéllyel. Szerintünk nagyon jól néz ki, reméljük a funkcióját is ellátja majd hosszú távon.
2011. április 27., szerda
Nyitunk a világra!
Alcím: megvannak az ablakaink...
Ez az a tétel, amit egyáltalán nem kalkuláltunk bele a költségvetésbe idén. Aztán úgy alakult, hogy tessék már itt is vannak! Pontosabban már nem is itt, hanem restaurátornál. De a történet:
Állandó építőanyag keresgélésben vagyunk, kutatunk...Az nagyon fontos volt a ház tervezésénél, hogy olyan anyagokat használjunk fel, amik minimalizálják a fenntartás költségeit. Például emiatt terveztünk még 10 centi lélegző szigetelést az amúgy is 50 centis falakra. Hasonlóan fontosak voltak a település előírásai. Ennek a kettőnek az összehozása pedig vagy egy halom kompromisszumot jelent egyik vagy másik rovására, vagy akkora rakás pénzt kíván, amivel mi nem rendelkezünk. A harmadik lehetőség pedig, hogy legalább ott spórolunk, ahol tudunk kompromisszumok nélkül. Így aztán keressük azokat a bontott építőanyagokat, amik jó állapotúak és jó áron vannak. Így sikerült megszereznünk a 7 darab dupla kétszárnyú ablakunkat 43.000 forintért belső spalettával együtt! Igaz, hogy Csákvárra kellett érte elmennünk, de legalább így megismertük a történetüket is. Szóval az ablakaink a csákvári uradalom egyik házából valóak. Az ott dolgozó kiszolgáló személyzet egyikének otthonából. Éppen most újítják fel a házat, és mivel ők állandó ott tartózkodásra készülnek, így új nyílászárókkal pótolják a régieket. Az ablakok egyébként nagyon jó állapotban vannak, talán egy-két külső szárnyat kell majd javítani. Most átadtuk egy restaurátornak őket, ha minden igaz, akkor egy vegyszeres maratáson már túl vannak. A maratásra 50-60.000-ot ígértek. Erre jön még rá az asztalos munkadíja. Ha összességében még 150.000 Ft-ot rá kell költenünk, akkor is körülbelül negyedébe kerültek az ablakaink, mint azt eredetileg elképzeltük. És ami a legjobb, hogy ezek garantáltan olyanok, amiket előírtak! Így csak a két bejárati ajtót kell megcsináltatnunk. Ezeket viszont tényleg csináltatjuk, mert ide teljesen egyedi elképzeléseim vannak a szükséges kutyaajtókkal...
2011. április 18., hétfő
Medvehagyma és a fesztiválja
Normal
0
21
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";}
Most már hetek óta látni a piacon, vesszük is minden alkalommal, legalább két csomagot mindig. Készült már belőle pesto, saláta, esszük kacsazsíros kenyérhez és csak magában is. Orfűn nyáron voltunk (részletek itt), és teljesen beleszerelmesedtünk a Kemencés Udvarba. Hamar hírét vettük, hogy a medvehagyma fesztivált is itt rendezik, így nem is volt kérdés, hogy lemegyünk. És mint nyáron, így most sem csalódtunk. Igazi kirakodóvásár, jó hangulat, finom ételek, helyes programok. Sokat ugyan nem időztünk, mert eleve későn indultunk a kőművesünkkel folytatott szakmai megbeszélés miatt (hű, de komolyan hangzik, kérem szépen…), de legalább eredményes volt a dolog, három hét múlva ássuk az új rész alapját… hurrá! Amit még menetközben gyorsan elrendeztünk, az a kerítés melletti kavicságy alapanyagának a beszerzése. Bonyhád világváros, rá kell jönnöm minduntalan, hiszen ahol ott az Aranycipó és még kulé kavics is van, az nem lehet más! Szóval gazdagodtunk két köbméter kaviccsal, már csak az ágyásszegélyt várjuk, és készen lesz teljesen a kerítés! Na, mondjon valaki ennél jobb hírt! És hogy tovább fokozzuk az eredményességet, gazdagodtunk nagyon helyes kis mécsestartókkal mindegyik leendő szobába, friss kecskesajtokkal és egy nagy kosár friss medvehagymával!
2011. április 15., péntek
2011. április 11., hétfő
Kerítés projekt no. 4, ez már majdnem a finish...
Normal
0
21
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";}
Igen, igen! Ez már majdnem a vége… maga a kerítés tulajdonképpen készen van, mindenhol a szép új áll, még két dolog van hátra, valami szép, és mindenképpen természetbe olvadó zománcfestéket keresni a szomszéd felöli fémoszlopok lefestéséhez, illetve szintén ezen az oldalon a kerítés tövébe kavicságyat terveztem, hogy ne csapjon fel, és nőjön bele a gaz a kerítésbe. Meg hát sokat lendítene a fűnyírás sebességén is…
Nagyon komoly ütemtervet találtunk ki tegnap hazafelé a kocsiban. Húsvétot leszámítva minden hétvégére beterveztük azokat a munkákat, amiket még el kell végeznünk a kertben. És hogy miért a kertbe tervezzük a munkáinkat még mindig? Bizony, az engedélyünk még mindig várat magára! Utolsó határidőnek május 8-át adtuk a hatóságoknak, ugyanis addig tartanak ki a kerti munkálataink… Ez alatt meg kell érkezni az engedélynek, le kell telnie a fellebbezési időnek, és az építkezés megkezdése előtti bejelentési határidőnek. Ez annyit jelent, hogy ha a héten nem jön meg az engedély, akkor borul a mutatvány… Amíg ezek a körök viszont nem futnak le, még csak el sem kezdhetjük ásni az alapot! Tiszta agyrém…
Addig is itt vannak a hétvégi képek, köztük néhány tetszetős Sieberztől származó nárcisszal, aminek csodájára jár az egész falu.
2011. április 4., hétfő
Kerítés projekt no. 3, a hátsó kapu
Ez a munka - csak úgy, mint idáig minden kerítés projekt - jelentős előkészítést igényelt. Ahhoz, hogy egyáltalán hozzáférjünk az oldalsó kerítéshez, a maradék fát is fel kellett dolgozni. Ez egy gyors ötlettől vezérelve szerdán meg is történt. Jó néhány köbméter fát mozgattunk meg, és hamarosan be is telik a közel 7 m3-es tároló... egy ideig nem kell azon gondolkodnunk, mivel fűtjük télen a házat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)